Párkapcsolatsegítő Kérdések és Válaszok 1. rész

Ha kész a kérdés érkezik egy válasz is 🙂

A. levele #Szerelmi Háromszög

Szép napot!
Hát eljutottam ide,hogy segítséget kérjek!!!
Szerető vagyok…. Ezen szeretnék változtatni!!!!
2 éve megismertem a Kedvesem! Én férjnél ő házas.. Kezdjük velem. 22 év házasság,21 éves fiúgyermek! 2010-ben először csalt meg a férjem,depresszió,könyörgés,hogy maradjon!! Maradt. De onnantól folyamatosan voltak női,mint később kiderült. Az utolsó 4 évben semmilyen testi érintkezés nem volt köztünk!!! Nekem ő volt az első férfi! Ezt 2019 januárjában elköltözésemhez vezetett! Ekkorra érett meg a lelkem az elváláshoz talán.
Kedvesem: 2018 májusában kezdődött a kapcsolatunk! Egy hónapig csak beszélgetés,semmi testi kapcsolat! Az ő élete: akkor 2013-ban nősült. Náluk a gyerekvállalás lett a mindennapi téma. A felesége nem esett teherbe a mai napig. Kedvesemnek 2 gyermeke van 2 egyéjszakás kalandból. A 15 éves fiával ritkán tartja a kapcsolatot,a 7 éves lányával semmilyen formában! A feleséghez az anyagiak fűzik jobban,bár néha azt mondja,hogy szereti… Az anyagiak azt jelenti, elment kezesnek a barátjának aki nem fizette a kölcsönt,így neki kell a 6 milliós tartozást visszafizetni. Ezért,hogy a bank ne tudjon tőle vonni mindent a felesége nevére irattak! Az ok amiért “egyenlőre” nem lép:nem akarja ott hagyni az amiért az utóbbi években megdolgozott! Én már el vagyok keseredve nagyon,hogy egyátalán fog-e lépni valaha is? Szeret és ezt elmondta sokszor,de a feleségét is szereti valamilyen szinten. Nincs közös gyerek ami szerintem a legnagyobb ok lenne az ottmaradásában! Bár ha lett volna bele sem megyek a kapcsolatba! Mit tudok tenni? Várjak még,vagy adjam fel ezt a kapcsolatot?? Neki mindenre az a válasza,hogy Nem tudom! Beleszerettem és vele el tudom képzelni a hátralévő életem!!!
Válaszát előre is Köszönöm!!!!

M. levele #Babavárás – ha az apa bizonytalan

Üdvözlöm! A párommal több mint 7 éve vagyunk/élünk együtt ,4 éve jegyzett el de tovább nem jutottunk. A gyerek kérdést az elején elvetettük aztán egy idő után úgy gondoltuk “majd valamikor”. 7 hónapja úgy esett, hogy együttlét előtt mikor használni szerettem volna a helyileg alkalmazható fogamzásgátlót , rám szólt hogy hagyjam nem kell az… visszakérdeztem, hogy mi van ha teherbe esem? Erre azt válaszolta, hogy akkor teherbe esem. 2-3orvos mondta, hogy nehezen fogok teherbe esni mivel be kell gyógyszeresen állítani a pajmirigyemet. Csodafojtán de ott akkor teherbe estem és akkor jött a baj. Talán az első 2 nap még örült is, de ez sajnos gyorsan megfordult. 35 évesen (ő 37) reálisan el kellett gondolkozzak, hogy mi a helyes döntés. Nem vagyok már fiatal és talán soha nem lehet több esélyem a gyermekvállalásra ezért a baba mellett döntöttem félve, de vállaltam. Azóta pokol az életünk, állandó viták, hogy vége a párom életének, szabadságunknak, tönkre tettem mindent mert idáig elvoltunk és inkább el kellett volna vetessem ami nekem nagyon fáj. Neki van már egy alkalmi kapcsolatából egy becsúszott 8éves gyerek, nem mellette nőtt fel. Ritkán elhozza akkor elvan vele , de nem látok kötődést. Azt mondja szeret, de ez nem ezen múlik… Én teljesen kivagyok idegileg, rengeteget sírok és félek mi lesz. Hazaköltözni nem tudok mert a babával sajnos nem férnék el a volt picike szobámba Anyukám és a Mamám mellé. Albérletet nem találok sajnos es azt sem tudnám hogyan fizessem ,és van pár hetem szülésig. Nem igazán lenne jó ötlet most pakoljak, költözzek ugyanis pihennem kell munka mellett amennyit csak tudok mert előrehozott császárom lesz sajnos. Nem tudom mitévő legyek? Lelkiismeret-furdalásom van amiért ilyen életbe születik a gyermekem! Köszönöm a tanácsát előre is!