Miért alszunk a mai napig ölelkezve, ha ő menni akar?

A férjem szerelmes, de azt mondja, engem is szeret

Nem akarom a bevezetéssel az időt húzni, így rögtön a lényegre térnék. Férjemmel 26 éves házasok vagyunk, 2 gyermekünk van, 20, 23 évesek, még itthon laknak. A férjem 55 éves, én 47. Eddig azt hittem, jól működő házasságban élek, de kiderült mégsem, mert megcsalt. Egy már 34 évvel ezelőtti barátnője kereste meg, aki ráadásul nem is magyar, így nyelvi nehézségek is vannak köztük, mert annyira már nem beszéli jól a nyelvet a férjem. Annak idején úgy tudom, ez rövid, de nagy szerelem volt. A nő volt, aki eltűnt a férjem látóköréből. A megkeresés májusban volt, a találkozás, megcsalás júliusban, augusztusban bukott le. Miután kiderült a félrelépés, megkérdeztem tőle, hogyan tovább, én meg szerettem volna menteni ezt a házasságot, meg akartam bocsátani neki.

A férjem mindig is olyan típus volt, akivel nem sok mindent lehetett megbeszélni, elég konfliktuskerülő ember, velem és a gyerekeivel sem veszekedett szinte soha (én egész más habitusú ember vagyok). Sok vita, veszekedés volt részemről ebben az időszakban, hisz dühített, hogy semmit sem mond, csak annyit, hogy nem tudja, mit akar és most ő nem akar erről beszélni. Egyébként általában, ha a gyerekekkel kapcsolatos problémákat akartam megbeszélni is mindig azt mondta, ő erről most nem akar beszélni.

Októberben végre megírta a szeretőnek, hogy vége, ő a családjával marad, mert nagyon fontosak vagyunk neki. Augusztus óta végre ekkor azt éreztem, talán rendbe jön minden. Nagyon jó volt az a 3-4 hét, érzelmekkel teli, amit régen éreztem. Jártunk párterápiára pár alkalommal, elutaztunk pár napra, egy kis levegőváltozás hátha jót tesz. Illetve azt gondoltam.

A szakító e-mail után egy hónappal

a férjem újra felvette a kapcsolatot a nővel.

Ezt is megéreztem, hisz máshogy viselkedett velem, le is bukott, találkozni nem találkoztak, ez biztos. Nagyon sok hazugság hagyta el a férjem száját és nem csak nekem hazudott, hanem a nőnek is. Egészen az elejétől kezdve ment az ígérgetés, szép szavak stb. Már júliusban a nő ilyen kérdéseket tett fel a férjemnek, hogy azt akarod, hogy más férjet keressek? Persze a férjem azt válaszolta: nem, nem akarom, csak én akarok a férjed lenni. Láttam a rengeteg levelezést. Aztán decemberben megint volt egy két hét szünet, amikor nem beszéltek, és most januárban megint lebukott, hogy beszélnek, de akkor is azt mondta, nem akar válni.

Sajnos a férjem szerelmes, de azt mondja engem is szeret. Karácsony óta elég ridegen viselkedik velem, házaséletet sem élünk nagyon azóta (csak pár alkalom volt, pedig augusztus óta, mióta kiderült a megcsalás, igen intenzív volt a házaséletünk), illetve, ha én kezdeményezek. A gyerekeink előtt próbáltam eltitkolni a dolgokat, nem szerettem volna, ha kiderül, de ez csak mostanáig tartott. Elég nehezen viselik ők is ezt a helyzetet, egy világ omlott össze bennük. Én ezt már nem tudtam annyiban hagyni és megmondtam a férjemnek, hogy beadom a válópert. Annyit mondott rá csak döbbenten, hova ez a nagy sietség.

A gyerekek annyira haragszanak rá, hogy hozzá sem szólnak,

vagy ha igen, csak a legminimálisabb dolgokat. A lányunk elköltözött a barátjához. Mind a ketten kijelentették, hogy ha emiatt a nő miatt elhagy az apjuk, soha többé nem állnak szóba vele. Elég monogám típus vagyok és próbáltam ennek tükrében nevelni a gyerekeimet is. Mindig is jó apa volt a férjem, jó kapcsolat volt közöttük, felnéznek rá a gyerekek. (Bár erre a férjem azt mondta, soha nem érezte.) Nagyon nem akarják, hogy a család széthulljon. A lányunk mindig azt mondta a barátjának, hogy ő ilyen házasságot szeretne, mint a mienk, nagyon büszke volt arra, hogy ennyi év házasság után is együtt vannak a szülei.

Megkérdeztem a férjem, ha nincs ez a nő, eszébe jutott volna-e a válás, de határozottan nemet mondott. Nagyon nem tudok semmit sem kihúzni belőle, így nem is tudom mit akar. A lányunk is megpróbált beszélni vele, de ő sem járt sikerrel, pedig aztán ők mindig jól megértették egymást. Nem hajlandó semmilyen szakember segítségét kérni. Olyan, mintha maga sem tudná. Ritkán hajlandó egy-egy szóban válaszolni. Egyszer azt mondja megy, aztán meg a karácsonyi (csak akkor szoktunk csinálni) töltött káposztáról beszél, hogy majd mit változtassunk rajta.

Két hete mondta azt először, hogy biztos elmegy. Már nem olyan rideg a viselkedése, mint eddig, szinte úgy működik,

mint egy lapos házasság.

Az utolsó lebukása január 24-én történt. 4 napig a nappaliban aludt, azóta már velem, a hálóban. Mindig összebújva aludtunk, éppen ezért 4 napig nem is tudtam nagyon aludni, annyira hiányzott a közelsége. Mikor vissza cuccolt mellém, lefeküdt, én láttam hogy rám néz, aztán még egyszer, majd megszólal: gyere ide, ahogy szoktál. Bárhová megyünk, megfogja a kezem, ahogy mindig. Ha reggel elmegy itthonról, megpuszil. Ma reggel még meg is ölelt, amit már hetek óta nem tett.

Már nem tudom mire vélni a viselkedését, nem tudom mit akar, és ez teljesen megőrjít! Több, mint 20 kg-ot fogytam, magas lett a vérnyomásom, pszichiáterhez küldött a háziorvos. Már nem merek kimozdulni a lakásból, el akarom kerülni a kínos kérdéseket a fogyásom miatt.

Tudom, hogy beszél a nővel, mert sokszor látom hirtelen kilépni egy oldalról a telefonjában. Még nyáron a szerető egy 3 éves tervet emlegetett, amikor legkésőbb elkezdhetik közös életüket. (Ő egyébként nincs férjnél, nincs gyereke sem, 54 éves.)

A férjem talán azt hiszi, hogy eljátszunk egy boldog családot 2,5 évig, aztán meg lelép?

De én még ezt is felajánlottam neki, gondolván, addig elmúlik nála ez a szerelem, de már ez nem működő opció nála. Ha megkérdezem, mikor megy, nem tud válaszolni rá.

Én még most is szeretném, ha meg tudnánk menteni ezt a házasságot, mert még mindig nagyon szeretem. Több évet leéltem vele, mint nélküle. Egyszerűen nem tudom, hogyan tovább, nem tudom, mit tegyek. Kérdezzek tőle bármit is vagy hagyjam most inkább. Hogyan viselkedjek? Elmenjek itthonról egy kis időre, vagy maradjak?! Visszafordítható még ez az egész úgy, hogy a héten kimondta biztosan elmegy, csak még maga sem tudja mikor?!

Nem értem, miért fogja meg a kezem, miért alszunk a mai napig ölelkezve, ha ő menni akar? Létezik, hogy kapuzárási pánik az, amin most ő keresztül megy? Annyi megválaszolatlan kérdés van bennem, hogy szinte az őrületbe kerget, és már az egészségemre is hatással van.

Üdvözlettel, Egy kétségbeesett feleség

Köszönöm!

photos by Pixabay/Pexels

Súlyos kérdések az élet derekán

Kedves Levélíró!

Nagyon szeretnék a kérdéseire válaszolni, de bennem is sok kérdés kavarog, hogy jobban megértsem a kapcsolatukat. Egy nagy eldöntetlenséget érzek Ön és férje részéről is. Mennének és maradnának is ebben a kapcsolatban, mert sok érték van a házasságukban, de férje számára van egy erős szexuális vonzalom, amivel nehéz mit kezdeni férfiként. Van valami amit ott megkap, de otthon nem. Ezért megtörtént a megcsalás. Az első kérdésem, hogy milyen volt a megcsalás előtt a szexuális életük. Volt-e annyiszor és úgy, ahogy azt a férje kielégítőnek tartotta. Nem ismerem a férje szeretetnyelveit, de lehet ő több testi érintésre és kevesebb beszédre vágyik.

“Visszafordítható még ez az egész úgy hogy a héten kimondta biztosan elmegy, csak még maga sem tudja mikor?!” Szerintem visszafordítható az eltávolodási folyamat, ha azt mindketten akarják.

“Nem értem miért fogja meg a kezem, miért alszunk a mai napig ölelkezve, ha ő menni akar?” Mert Ön a felesége, a gyerekei anyja, akit még szeret.

“Létezik hogy kapuzárási pánik az amin most ő keresztül megy?  “ Létezik. Férjének ez a nő egy korábbi nagy szerelem volt, aki férjét, ha jól értem, otthagyta. A férjében felmerülhet: Vajon hogyan alakul az élet, ha mégis ővele maradok? Vajon jól élem az életem?

Ezek súlyos kérdések az élet derekán. Azt érzem, hogy férje mintha változásra vágyna. Bizonytalan eddigi teljesítményével és elbizonytalanodott, hogy tényleg úgy élte, éli-e az életét, ahogy akarta. Nagyon nehéz lehet ez most Önöknek, de kérem, hogy figyeljenek most befelé saját vágyaikra. És maradjanak meg addig egymás mellett, amíg nem biztosak abban, hogy mit is akarnak az élettől. Figyeljenek befelé és próbálják meg megölelni egymást egyelőre szavak nélkül.

Kedves Emese!

Abban én teljesen biztos vagyok, hogy én maradnék ebben a kapcsolatban! Arra is rájöttem már, hogy igen, ő többre vágyott a szexuális kapcsolatunk terén, hisz a telefonjában pornó oldalakat is találtam. De azt nem értem, miért nem merte ezeket a dolgokat elmondani, hisz volt nem egyszer példa, hogy  együtt néztünk ilyen filmet, semmi  féle “segédeszköz “ nem jelentett számomra sem problémát. Volt egyszer, mikor a külföldi útja során megkért, hogy küldjek az intim testrészemről számára képet (mondhatni telefonon keresztül szexeltünk), de én erre nem voltam hajlandó, mert féltem, ami egyszer kikerül a netre, az ott is marad. Ez a hölgy körülbelül, miután felvették a kapcsolatot,  már 2 hétre rá küldte neki a melléről az 1986-os és a 2019-es képeket montázs gyanánt. Sőt, nemcsak a melléről, hanem másról is. Lehet, talán ez volt, ami megtetszett neki.

Nem vagyok prűd, vannak fotók rólam is a férjemnek, amiket ő készített, tehát ezt sem értem. Való igaz, hogy az utóbbi években kevesebb volt a szex, de én azt érzem, hogy ez nem csak az én hibám lenne. Sok mindent elolvastam a témában, tudom hogy az én hibám is ez, ami megtörtént, de idegőrlő az, hogy itthon szinte úgy működünk, mintha minden jó lenne, de közben tudom, hogy el fog menni, de azt ő sem tudja, mikor. Szeretném valahogy rávenni, hogy vagy velem, vagy akár egyedül is, de elmenjen és kérje szakember segítségét, de ez a legnehezebb feladat számomra, és az, hogy egyáltalán valamit is mondjon nekem.

Kedves Levélíró!

Innen távolról csak annyit tudok, hogy Gy. (a levélíró) ebben egyáltalán nem hibás. Ez csak megtörtént és most próbálják ezt a kiborult bilit feltörölni. Próbálom férje mentségére is felhozni azt, hogy az említett kapuzárási pánik közrejátszhatott és ez kölcsönösen nehéz. Nagyon javasolnám azt, hogy Gy. ne tűrjön el mindent, tisztelje meg önmagát és húzza meg egyértelműen azt, ami Önnek belefér és azt, ami nem. És ezeket a határokat mondja el a férjének is. Ön is teljes értékű nő, aki ennyi év házasság után érdemel tiszteletet. Mondom ezt úgy, hogy közben értem a férjét, de mivel most Önnek írok, szeretném, ha összeírná a pozitív tulajdonságait. Találja meg az értéket önmagában, mert van. Nem véletlenül Önnel házasodott össze a férje (és nem a másik nővel) és Önnel születtek közös gyermekeik.

Minden jót, Emese

Párkapcsolati Elakadások kezelése Online, egyéniben is. Foglalj időpontot a lenti naptárban!

Tudnivalók az online tanácsadásról

Lefoglalom az időpontot