Ez a tehetetlenség felemészt teljesen

Párkapcsolat terén szeretnék tanácsot kérni.

Lassan 2 hete szakított velem a barátnőm. Mindenhonnét tiltott, pedig nem haraggal váltunk el előtte. Kontrét okot nem tudok, miért szakított. Annyit mondott, hogy nem megy neki, nem tud felelősséget vállalni.

Ma nagy nehezen, sms után írt, de hiába kértem kontrét válaszokat, nem adott, csak egyszavasan válaszolt. Nem megy, sajnálom. Kértem, engedje meg, hogy segítsek neki. Arra azt a választ kaptam, hogy nem engedheti meg. Nem tudom, mi van és aggódom érte. Ez a tehetetlenség és hogy nem tudom, mi, miért van, felemészt teljesen. És nagyon aggódom érte. Mit tegyek? Hogy segítsek neki, ha mindentől és tőlem is elzárkózik? Kérem, segítsen.

fiú szomorúan a kezébe temeti arcát
photo by Pexels

Van, mikor nem rajtunk múlik

Kedves R.,

Nagyon fájó lehet az, ha segítenél, de a párod elzárkózik, és tehetetlenséget élsz át. Ez valóban nehéz érzés. Az a személyes tapasztalatom, hogy néha azzal segítünk, ha kicsit békén hagyjuk a másikat, és megvárjuk, még esetleg ő kér tőlünk segítséget. Ha ez nem történik meg és mi kis idő elteltével újra felajánljuk a segítséget, lehet, megint visszautasítanak, de talán a lelkünk nyugodt maradhat az “én megtettem érted, amit tudtam érzéssel”. Ha ezen a ponton is tehetetlenség és nyugtalanság tör ránk, felmerül bennem, hogy vajon a boldogságérzetünk megteremtésének az az egyetlen módja-e, ha másoknak segítek, vagy másokat boldognak tudok magam körül? Nézzük meg, milyen benne lenni a nehéz érzésekben. Figyeljük meg az ezzel kapcsolatos érzéseinket, fájdalmainkat. Tegyük fel azt a kérdést is, hogy mi a legrosszabb, ami ebben a helyzetben történhet! Ez egy mentális edzés a stressz viselésére. Van az úgy, hogy nem rajtunk múlik.

Ennek ellenére remélem, összejön, amit szeretnél,

Emese

Kedves Emese!

Várok, hátha jelenkezik, de nem. Ugyanúgy fent van tartva minden. Csak sms-t tudok neki írni, mindenhonnét tiltva vagyok. Jövő héten születésnapja van. Nagyon elutasító velem.

Azt sem tudom, miért szakított és mire fel az elutasítások. Hisz nem vesztünk előtte össze. Gondolkodom, mi lenne a helyes. Menjek át hozzá vagy kérdezzem meg, átmehetnék-e? Annyira tanácstalan vagyok.

Ön szerint mi lehet a háttérben? Mi ilyenkor a helyes? Hagyjam, ne hagyjam? Keressem vagy ne keressem? Egyszerűen nem tudom.

Kedves R.!

Szerintem várj 1-2 napot, hogy önmagadban is tisztázd ezt a kapcsolatot, és hogy lehetőséget adj a párodnak is a hiány átélésére.

Nem tudom, mi lehet a háttérben, minden kapcsolat egyedi, ezt nektek kell megbeszélnetek, de egy kicsit várj, figyeld magadban az érzéseidet közben. A nehézség kellemetlen, de ha kívülről megfigyeled, kicsit könnyebb elviselni.

Minden jót,

Emese

Lefoglalom az időpontot