Egyre inkább depressziós vagyok a szituációtól

Több probléma a párkapcsolatunkban

Szia! Csupán egy külső véleményre lennék kíváncsi. Nagyon bonyolult és hosszú története van a jelenlegi párkapcsolatomnak. Egy külföldi fiúval elkezdtem beszélgetni 2016-ban, video chateltünk online. Egy és fél évig beszélgettünk, sok munka és várakozás volt, amíg végre tudtunk találkozni élőben is. Neki intéznie kellett a vízumát, felvételizett hozzánk egyetemre, sok-sok papírt intézett, rengeteg pénzt költött az egészre.

Már az egy és fél éves online kapcsolat alatt is voltak konfliktusok: sokszor letiltott, mert nem bírta elviselni a távolságot, illetve én egyszer ott aludtam egy srácnál és ezt megcsalásnak érezte. (Már terveztük a találkozót, naponta mondtuk egymásnak, hogy szeretjük egymást, de mindez utólag visszanézve nagyon gyerekesnek tűnik nekem, hiszen egyszer sem találkoztunk élőben.) Rengeteg sok értékes dolog van a kapcsolatunkban, nagyon jó humora van a páromnak, sokat nevetünk együtt, jókat főzünk, nagyon kreatív és sokat segít az én személyes karrieremben is, jól informált a világban, figyel az egészségemre, én próbálom lelkileg, testileg ugyanúgy viszonozni ezt a figyelmet és szeretetet.

Ezektől függetlenül én úgy érzem, mégis

rengeteg sebből vérzik a kapcsolat,

szexuálisan nem vonzódunk annyira egymáshoz, hogy nagyon mély és szenvedélyes szexuális életet élhessünk. Pontosabban elég keveset szeretkezünk, és amikor szexelünk, az sem olyan iszonyatosan jó nekem. Sok férfival voltam eddig együtt és pontosan tudom, milyen az, amikor működik a szex.

Főleg a kapcsolatunk elején rengeteg feszültség volt, ami valószínűleg abból is adódott, hogy a párom először járt külföldön és nem beszél magyarul, nem ismeri a várost, mindenben segítettem neki, magunknak, lakást kellett találnunk, papírokat kellett intéznünk, sok pénzembe került minden, pedig nagyon szegény családból származom és én sem vagyok jó helyzetben anyagilag, a párommal ellenkező esetben (akinek a családja jómódú, mégis mindig megkapom tőle, hogy ők szegények). Nagyon rossz döntés volt számomra, hogy rögtön összeköltözzek vele, főként azért is, mert akkor diplomáztam, és amúgy is leterhelt a sok vizsga, diplomafilm készítés, nyelvvizsga, munka pénzért. A párom szüleitől kap anyagi segítséget, nem dolgozik, és eleinte a házimunkában is alig segített. Persze egyetemre jár, de az nem annyira megterhelő, alig kell tanulnia, bejárnia…

A takarítás és egyéb munkák megosztása az évek során egyre inkább kiegyenlítődött, de még mindig úgy érzem, rám hárul a több feladat (mindenkivel én tartom a kapcsolatot, főbérlő, internet intézése, telefonok, nekem nem segítenek a szüleim, többet takarítok, jobban figyelek a tisztaságra, én vállalok munkákat pénzért, minden olyan feladat az enyém, amihez magyar kommunikációra van szükség). Amiben fixen segít az az, hogy naponta főz, és nagyon jókat! Nyilván egyoldalú a meglátásom, és meg kéne hallgatni őt is.

Sokszor bocsánatot kért, ha durván beszélt velem,

látok fejlődési/változási tendenciát, de folyamatosan visszaemlékezem a rossz napjainkra.

Volt, hogy heti többször rendszeresen összevesztünk, ő széttört dolgokat, ezek után elfajultak a dolgok, és kisebb verekedés, lökdösődés volt. (nagyon szégyellem, de én is megütöttem, ő aztán visszaütött)

Közben folyamatosan próbálkoznak nálam férfiak, elhívnak randira, gondolom érzik rajtam a nyitottságot is (alapvetően nyitott, mosolygós lány vagyok). A párom alig jön el velem úgy helyekre, hogy közösségben kéne lenni, gondolom feszélyezi, de számomra fontos lenne egy közös baráti kör, plusz az, hogy kialakítson kapcsolatokat a városban, mivel ez az ő beilleszkedéséhez is fontos lenne.

Egy hónapja találkoztam egy sráccal és le is feküdtünk egymással, nagyon jó volt a szex, de nem ismerem őt annyira, hogy el tudnék hozzá rögtön köteleződni, sőt, a jelenlegi kapcsolatom annyira elmélyült, hogy egy darabig egyáltalán nem tudnék másik kapcsolatba átmenni. Plusz az egészbe megfontolatlanul és felelőtlenül mentem bele. Nem számoltam a következményeivel. A páromnak nem mertem elmondani, de azóta iszonyat feszült vagyok és depressziós. (A másik srác komoly kapcsolatot szeretne tőlem, és erőlteti, hogy szakítsak a jelenlegi párommal). Egyre inkább depressziós vagyok a szituációtól, és tanácstalan…

Üdvözlettel: J

photos by Pixabay/Pexels

Nehézségek átélése, feldolgozása együtt

Kedves J!

Mint külső szemlélő, itt látok gubancot: “A párom alig jön el velem úgy helyekre, hogy közösségben kéne lenni, gondolom feszélyezi, de számomra fontos lenne egy közös baráti kör, plusz az, hogy kialakítson kapcsolatokat a városban, mivel ez az ő beilleszkedéséhez is fontos lenne.”

Erre az egészre rájön a nagy betűs ÉLET adta sok kihívás: munkába járás, háztartás vezetés, pénzügyi nehézségek… és az örömeiket: szex és társasági élet nem élik meg együtt úgy, ahogy szeretnék. A lelkiismeretfurdalást pedig még fokozhatja az, hogy ez a fiú J miatt jött Magyarországra. De neki sem tartottak a fejéhez pisztolyt, hogy jöjjön. Vonzotta a kaland, a szerelem, J, az itteni tanulási lehetőség… ha jól sejtem.

Ha párja is társaságkedvelő és találna olyan külföldi közösséget, ahol mindenki új fiú, talán neki is könnyebb lenne a beilleszkedés. Na, de lehet, ő inkább zárkózottabb típus, nem vágyik társaságba. Ezt derítsék ki, hogy a párja mire vágyik.

És minden kapcsolatban vannak nehézségek, amik 2-3 év után előjönnek. A másik srácnál most a jó szex, az izgalom, a tomboló hormonok miatt még erős vágyat érez. Ez normális. Ez a szerelem hajtóereje, ez a hormonlöket. A hosszú távú együttélés alapja pedig ennek a szerelemnek az átváltozása mély kötődéssé, intimitássá. A kötődés kialakulásának az is része, hogy nehézségeket élnek át együtt. Mint pl. ennek a megcsalásnak a feldolgozása.

A másik srác erőltetése sürgeti a döntést? Ez J döntése is. Kérem, bocsásson meg magának!

Szeretettel,

Emese

Párkapcsolati Elakadások kezelése Online, egyéniben is. Foglalj időpontot a lenti naptárban!

Tudnivalók az online tanácsadásról

Lefoglalom az időpontot